Σφίγξ Klassische Grammatikübung  

Paradigma: ἄρχω, anfangen/anführen
(ἄρχω, ἄρξω, ἦρξα, ἦρχα, ἦργμαι, ἦρχθην)

AKTIV
Präsens
Indikativ

ἄρχω
ἄρχεις
ἄρχει
ἄρχομεν
ἄρχετε
ἄρχουσι

Präsens
Konjunktiv

ἄρχω
ἄρχῃς
ἄρχῃ
ἄρχωμεν
ἄρχητε
ἄρχωσι

Präsens
Optativ

ἄρχοιμι
ἄρχοις
ἄρχοι
ἄρχοιμεν
ἄρχοιτε
ἄρχοιεν

Präsens
Infinitiv

ἄρχειν

Präsens
Partizipien

ἄρχων
ἄρχουσα
ἄρχον

Präsens
Imperativ

ἄρχε
ἄρχετε

Aorist
Indikativ

ἦρξα
ἦρξας
ἦρξε
ἤρξαμεν
ἤρξατε
ἦρξαν

Aorist
Konjunktiv

ἄρξω
ἄρξῃς
ἄρξῃ
ἄρξωμεν
ἄρξητε
ἄρξωσι

Aorist
Optativ

ἄρξαιμι
ἄρξειας
ἄρξειε
ἄρξαιμεν
ἄρξαιτε
ἄρξειαν

Aorist
Infinitiv

ἄρξαι

Aorist
Partizipien

ἄρξας
ἄρξασα
ἄρξαν

Aorist
Imperativ

ἄρξον
ἄρξατε




Futur
Indikativ

ἄρξω
ἄρξεις
ἄρξει
ἄρξομεν
ἄρξετε
ἄρξουσι

Futur
Optativ

ἄρξοιμι
ἄρξοις
ἄρξοι
ἄρξοιμεν
ἄρξοιτε
ἄρξοιεν

Futur
Infinitiv

ἄρξειν

Futur
Partizipien

ἄρξων
ἄρξουσα
ἄρξον

Imperfekt
Indikativ

ἦρχον
ἦρχες
ἦρχε
ἤρχομεν
ἤρχετε
ἦρχον

Perfekt
Indikativ

ἦρχα
ἦρχας
ἦρχε
ἤρχαμεν
ἤρχατε
ἤρχασι

Perfekt
Konjunktiv

ἤρχω
ἤρχῃς
ἤρχῃ
ἤρχωμεν
ἤρχητε
ἤρχωσι

Perfekt
Optativ

ἤρχοιμι
ἤρχοις
ἤρχοι
ἤρχοιμεν
ἤρχοιτε
ἤρχοιεν

Perfekt
Infinitiv

ἠρχέναι

Perfekt
Partizipien

ἠρχώς
ἠρχυῖα
ἠρχός

Plusquamperfekt
Indikativ

ἤρχη
ἤρχης
ἤρχει
ἤρχεμεν
ἤρχετε
ἤρχεσαν

MEDIUM
Präsens
Indikativ

ἄρχομαι
ἄρχει
ἄρχεται
ἀρχόμεθα
ἄρχεσθε
ἄρχονται

Präsens
Konjunktiv

ἄρχωμαι
ἄρχῃ
ἄρχηται
ἀρχώμεθα
ἄρχησθε
ἄρχωνται

Präsens
Optativ

ἀρχοίμην
ἄρχοιο
ἄρχοιτο
ἀρχοίμεθα
ἄρχοισθε
ἄρχοιντο

Präsens
Infinitiv

ἄρχεσθαι

Präsens
Partizipien

ἀρχόμενος
ἀρχομένη
ἀρχόμενον

Präsens
Imperativ

ἄρχου
ἄρχεσθε




Aorist
Indikativ

ἠρξάμην
ἤρξω
ἤρξατο
ἠρξάμεθα
ἤρξασθε
ἤρξαντο

Aorist
Konjunktiv

ἄρξωμαι
ἄρξῃ
ἄρξηται
ἀρξώμεθα
ἄρξησθε
ἄρξωνται

Aorist
Optativ

ἀρξαίμην
ἄρξαιο
ἄρξαιτο
ἀρξαίμεθα
ἄρξαισθε
ἄρξαιντο

Aorist
Infinitiv

ἄρξασθαι

Aorist
Partizipien

ἀρξάμενος
ἀρξαμένη
ἀρξάμενον

Aorist
Imperativ

ἄρξαι
ἄρξασθε




Futur
Indikativ

ἄρξομαι
ἄρξει
ἄρξεται
ἀρξόμεθα
ἄρξεσθε
ἄρξονται

Futur
Optativ

ἀρξοίμην
ἄρξοιο
ἄρξοιτο
ἀρξοίμεθα
ἄρξοισθε
ἄρξοιντο

Futur
Infinitiv

ἄρξεσθαι

Futur
Partizipien

ἀρξόμενος
ἀρξομένη
ἀρξόμενον

Imperfekt
Indikativ

ἠρχόμην
ἤρχου
ἤρχετο
ἠρχόμεθα
ἤρχεσθε
ἤρχοντο

Perfekt
Indikativ

ἦργμαι
ἦρξαι
ἦρκται
ἤργμεθα
ἦρχθε
ἠργμένοι εἰσί

Perfekt
Infinitiv

ἦρχθαι

Perfekt
Partizipien

ἠργμένος
ἠργμένη
ἠργμένον

Plusquamperfekt
Indikativ

ἤργμην
ἦρξο
ἦρκτο
ἤργμεθα
ἦρχθε
ἠργμένοι ἦσαν

PASSIV
Präsens
Indikativ

ἄρχομαι
ἄρχει
ἄρχεται
ἀρχόμεθα
ἄρχεσθε
ἄρχονται

Präsens
Konjunktiv

ἄρχωμαι
ἄρχῃ
ἄρχηται
ἀρχώμεθα
ἄρχησθε
ἄρχωνται

Präsens
Optativ

ἀρχοίμην
ἄρχοιο
ἄρχοιτο
ἀρχοίμεθα
ἄρχοισθε
ἄρχοιντο

Präsens
Infinitiv

ἄρχεσθαι

Präsens
Partizipien

ἀρχόμενος
ἀρχομένη
ἀρχόμενον

Präsens
Imperativ

ἄρχου
ἄρχεσθε




Aorist
Indikativ

ἦρχθην
ἦρχθης
ἦρχθη
ἦρχθημεν
ἦρχθητε
ἦρχθησαν

Aorist
Konjunktiv

ἀρχθῶ
ἀρχθῇς
ἀρχθῇ
ἀρχθῶμεν
ἀρχθῆτε
ἀρχθῶσι

Aorist
Optativ

ἀρχθείην
ἀρχθείης
ἀρχθείη
ἀρχθεῖμεν
ἀρχθεῖτε
ἀρχθεῖεν

Aorist
Infinitiv

ἀρχθῆναι

Aorist
Partizipien

ἀρχθείς
ἀρχθεῖσα
ἀρχθέν

Aorist
Imperativ

ἄρχθητι
ἄρχθητε




Futur
Indikativ

ἀρχθήσομαι
ἀρχθήσει
ἀρχθήσεται
ἀρχθησόμεθα
ἀρχθήσεσθε
ἀρχθήσονται

Futur
Optativ

ἀρχθησοίμην
ἀρχθήσοιο
ἀρχθήσοιτο
ἀρχθησοίμεθα
ἀρχθήσοισθε
ἀρχθήσοιντο

Futur
Infinitiv

ἀρχθήσεσθαι

Futur
Partizipien

ἀρχθησόμενος
ἀρχθησομένη
ἀρχθησόμενον

Imperfekt
Indikativ

ἠρχόμην
ἤρχου
ἤρχετο
ἠρχόμεθα
ἤρχεσθε
ἤρχοντο

Perfekt
Indikativ

ἦργμαι
ἦρξαι
ἦρκται
ἤργμεθα
ἦρχθε
ἠργμένοι εἰσί

Perfekt
Infinitiv

ἦρχθαι

Perfekt
Partizipien

ἠργμένος
ἠργμένη
ἠργμένον

Plusquamperfekt
Indikativ

ἤργμην
ἦρξο
ἦρκτο
ἤργμεθα
ἦρχθε
ἠργμένοι ἦσαν